1999. 03. 20. (III/11) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Közös érdek az amerikai jelenlét

1991-ben Jeszenszky Géza, az Antall-kormány akkori külügyminisztere, Kovács István, a római nagykövetség ideiglenes ügyvivője társaságában látogatást tett a NATO Déli Főparancsnokságán Nápolyban. Első ízben fordult elő akkor, hogy a Szovjetunió egyik volt csatlósállamának külügyminiszterét vendégül látták ott, és tiszteletére felvonták a magyar lobogót. 1999. március 12-én azonban a háromszín? zászló már Magyarország tényleges NATO-tagságát jelképezte. A küldöttségben Martonyi János külügyminiszter mellett ismét ott volt Jeszenszky Géza, ezúttal mint hazánk washingtoni nagykövete, Kovács István pedig mint New York-i főkonzul, akit az ünnepélyes alkalom után kérdezünk a csatlakozás előnyeiről és esetleges veszélyeiről.

Európa vezetésre vár

Az Európai Bizottság mind a húsz tagja lemondott, miután egy szakértői jelentés azzal vádolta az intézményt, hogy elvesztette uralmát a 19 ezer fős brüsszeli adminisztráció fölött. Az európai vezetők a lemondás után esélyt látnak a tiszta lappal való kezdésre. "Erős a parlamentünk, a tanácsunk és az elnökség" – sietett megnyugtatni a kedélyeket Gerhard Schröder német kancellár. "Európa nem marad vezetés nélkül" – tette hozzá az unió soros elnökségét betöltő Németország vezetője. A válság megrázta a pár hónapja közös valutát bevezető uniót, melynek vezetői a jövő héten találkoznak Berlinben, hogy az EU belső reformjaival foglalkozó Agenda 2000 programot lehetőleg végleges formába öntsék. "Ha ez a folyamat elhúzódik, és viták alakulnak ki az egyes nemzeti kormányok között, nyilván kevesebb energia fog maradni a bővítésre. Ha viszont felgyorsulnak az intézményi reformok, a bővítés is felgyorsulhat" – nyilatkozta a Heteknek Balogh András politológus.

Amerikai nem a palesztin államra

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte az amerikai képviselőház keddi döntését, amelyben felszólítja Clinton elnököt, szálljon szembe a palesztin állam egyoldalú kikiáltásával. A miniszterelnök közleménye leszögezi, hogy a szenátus döntése elősegíti a béke megszilárdítását, és elhárítja annak veszélyét, hogy Jeruzsálem fővárossal létrejöjjön egy palesztin állam. Jasszer Arafat palesztin elnök várhatóan március végén tárgyal Clintonnal a kérdésről. Denis Ross, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja azonban kedden Madridban már közölte Arafattal, hogy Washington helytelenítené a palesztin állam május 4-i kikiáltását.

Ku-Klux-Klan invázió Britanniában

A fajgyűlöletből elkövetett gyilkosságairól és keresztégetéseiről ismert amerikai szélsőjobboldali szervezet, a Ku-Klux-Klan (KKK) újabban Európába is áttelepült, Nagy-Britanniában építve ki hálózatát – állítja a londoni Sunday Telegraph.

Vonatszerencsétlenség

Az eddigi adatok szerint tizenegyen meghaltak, több mint százan pedig megsebesültek az egyesült államokbeli Illinois államban történt vonatszerencsétlenségben. Hat személyt az eltűntek listáján tartanak nyilván. A vonat Chicagóból New Orleansba indult, de még Illinois területén, Bourbonnais településnél járt, amikor egy átkelőnél összeütközött egy vasrudakkal megrakott teherautóval Fotó: MTI

NAGYÍTÓ

A pápa már megbocsátott merénylőjének, és nem ellenezné, ha az olasz hatóságok elengednék a török Mehmet Ali Agca hátralévő büntetését, aki 1981-ben kísérelt meg merényletet elkövetni II. János Pál pápa ellen. Agcát életfogytiglanra ítélték, és jelenleg börtönbüntetését tölti Olaszországban. A Vatikán állásfoglalását még egy évvel ezelőtt tudatta az olasz kormánnyal, de az akkor elküldött levél létét csak a közelmúltban hozták nyilvánosságra Rómában.

Háborúra készülnek a szerbek

A koszovói albán tárgyalóküldöttség aláírta a nemzetközi összekötő csoport béketervét, amely három évre széles kör? politikai autonómiát biztosít Koszovó számára, a háború sújtotta tartomány azonban Szerbia része marad. A koszovói béketárgyalások második párizsi fordulója mégis kudarcot vallott, mivel a szerb küldöttség elutasítja a megállapodás aláírását. A szerbek jelentős változtatásokat sürgetnek a múlt hónapban kidolgozott nemzetközi béketerven, és továbbra is határozottan elutasítják annak katonai részét. "Szerbia soha nem fogja feladni Koszovót önszántából" – mondta Ratko Markovics, a szerb delegáció vezetője. "Csak erőszakkal vehetik el tőlünk. Ha a NATO meghívás nélkül lép be Szerbiába, agresszorként, ellenségként fogjuk fogadni" – tette hozzá a szerb vezető. Nemes Zoltán vajdasági magyar sorkatona koszovói haláláról értesülve a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDK) felhívta a vajdasági magyarok figyelmét, hogy a konfliktus lezárásáig ne reagáljanak a behívásokra, ne menjenek Koszovóba harcolni.

Belföld

Csintalan felkavarta az állóvizet

Az MSZP médiapolitikájának vezetői azért lobbiztak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által kereskedelmi televíziók számára két éve kiírt pályázaton, hogy a frekvenciát ne az általuk túl liberálisnak ítélt Írisz TV, hanem az RTL Klub nyerje – állítja Csintalan Sándor MSZP-s parlamenti képviselő, aki a döntés idején a párt elnökségi tagja volt. A kijelentés újabb vihart kavart e korántsem jelentéktelen ügyben: "Csintalan alaposan belefújt a nullás lisztbe" – mondják az elemzők.

Nemzeti egység helyett kirekesztés

A március 15-i ünnepségek és a NATO-csatlakozással kapcsolatos ünnepi zászlófelvonás tovább mélyítette a kormánypártok és az ellenzék közötti távolságot. Történt ugyanis, hogy a nemzeti egységet is szimbolizáló állami rendezvényekre nem hívták meg az ellenzéki pártokat. A Miniszterelnöki Hivatal adminisztrációs hibáról, az MSZP és az SZDSZ kirekesztő politikáról beszél.

Szaporodnak az antiszemita megnyilvánulások

Múlt héten Lovass István jobboldali újságíró állításai gerjesztettek indulatokat a magyar értelmiség körében, az "ünnepek" alatt a Fradi szurkolói és a Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ) kopaszai ragadtatták magukat antiszemita színezet? kijelentésekre. Ez utóbbi kapcsán vita is kialakult az ORFK és a pártok között. Az utóbbiak szerint a rendőrségnek meg kellett volna akadályozni a MNSZ akcióját.

Nagyobb kárpótlást javasol az SZDSZ

Az SZDSZ-frakció nevében Fodor Gábor, Hack Péter és Iványi Gábor képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be az országgyűlésnek, amelynek értelmében 2002. december 31-ig egyszeri, 300 ezer forintos kárpótlásban részesülnének a második világháború alatt vagy után deportáltak, illetve munkatáborba hurcoltak és hozzátartozóik.

Az IM nem akar dönteni

A törvények alkalmazása során felmerülő értelmezési problémákból fakadó jogviták elbírálására a végrehajtó hatalomtól független bíróságok jogosultak – tartalmazza az a levél, amelyben Dávid Ibolya igazságügy-miniszter válaszolt a Magyar Építész Kamara elnökének. Mint írtunk róla: Callmeyer Ferenc, a kamara elnöke és Schwajda György kormánybiztos azzal kapcsolatban kért jogértelmezést az Igazságügyi Minisztériumtól (IM), hogy az új Nemzeti Színház tervdokumentációjának elkészítése a közbeszerzési törvény hatálya alá esik-e, szükséges-e pályázat kiírása. Az IM válasza tulajdonképpen az, hogy nem akar dönteni az ügyben. (MTI)

Az állam hasznot húz a prostitúcióból

Dr. Várhelyi András kisgazdapárti országgyűlési képviselő a közelmúltban, a médiatörvény módosítása kapcsán benyújtott törvényjavaslata után – amelynek az a lényege, hogy a magyar televízióban legyenek világosan megjelölve a pornográf és erőszakos jeleneteket tartalmazó filmek – most újabb kérvényt kíván benyújtani a magyar parlamentnek, amely azt célozza, hogy Magyarországon a szex- és pornófilmek forgatásátörvényben tiltsák be – értesült a Hetek.

Riadalom a Metróban

Szerdán, a déli órákban két telefonhívás érkezett a rendőrségre: egy ismeretlen személy jelezte, hogy a Gyáli úti, valamint az M3-as autópálya melletti Metro áruházak eladóterében bomba rejtőzik. A helyszínre érkező tűzszerészek kiürítették az épületeket, majd megkeresték és hatástalanították a két éles robbanószerkezetet. Az elsődleges tűzszerész-szakértői vélemény szerint a házilag elkészített szerkezetek petárda-jellegűek voltak, amelyek felrobbanásuk esetén legfeljebb ijedtséget és kisebb személyi sérüléseket okozhattak volna. (MTI)

Érdi rabszolga-ügy: valaki hazudik

Országszerte szinte minden sajtóorgánum foglalkozott az "érdi rabszolgatartó" címen ismertté vált üggyel. A péntekig megjelent lapokban T. I. mint Magyarország szatírja szerepelt. Ügyvédje azonban bármibe lefogadná, hogy védence teljesen ártatlan mindazokban a vádakban, amiket a sajtóban sorakoztattak fel ellene.

Egy pária lázadása

T. Orsolya tizennyolc éves, prostitúcióra kényszerített szegedi lány február huszadiki öngyilkossági kísérlete, majd csodával határos megmenekülése ráirányította a figyelmet arra, hogy súlyos szociális és morális válsággal küzdő társadalmunkból milyen mértékben hiányzik a szolidaritás. Az egyén kizárólag magára számíthat, s ha a családjától nem kap segítséget, magára hagyja az iskola, az egyházak, az önkormányzatok. A média pedig, ahelyett, hogy vonzóvá tenné, lejáratja és elcsépeli azokat az értékeket, melyekbe belekapaszkodhatna.

Hit és értékek

Mi lesz a napfogyatkozás pápája után

Tisztelt Szerkesztőség! A Hetek 10. számában olvastam a Kelta láncszem cím? vallástörténeti írást, amely röviden említést tett egy XII. századi ír püspökről, Szt. Malakiásról és a neki tulajdonított próféciákról. Érdekelne, hogy miként maradt fenn a pápák listája, és az is, hogy mennyire tekintik a kutatók pontosnak a benne szereplő jellemzéseket? Elképzelhető lenne valóban, hogy a katolikus püspök egyházának jövőbeli megszűnéséről jövendölt? Hogyan vélekedik erről a Vatikán? Üdvözlettel: Major Gábor Budapest

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?

Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »

Szabó Ibolya Anna / Háttér

‘56 egy párizsi gyermek szemével

Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »

Pierre Waline / Háttér

Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje

A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap